28.09.202111:55 Forex-elemzések és áttekintések: A világ központi bankjai nem hagynak fel a gazdasági élénkítéssel

Hétfőn horizontálisan kereskedett az euró, és megint nem sikerült emelkednie a múlt heti csökkenő korrekció után, ami a Fed monetáris politikájában tervezett változtatások hatására alakult ki. Mindeközben a világ többi központi bankja is készül a jövőbeli kamatemelésre, ami megoldást jelentene a közép és hosszú távon is érzékelhető növekvő inflációs nyomás problémájára. Vegyük példaként az angol központi bankot, amely azután utalt a kamatlábak idei megemelésének lehetőségére, hogy a Federal Reserve bejelentette, novemberben elkezdi a kötvényvásárlások csökkentését. A norvég jegybank viszont már korábban megemelte a kamatlábakat.

Ugyanakkor számos közgazdász szerint csak 2022 végén kerülnek majd választás elé a központi bankok, mivel akkor érnek véget a támogató intézkedések.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy egyre stabilabbá válik az infláció, a hivatalos előrejelzés szerint a G20 országok fogyasztói árai idén 3,7%-kal fognak emelkedni, majd a következő évben 3,9%-kal. Ugyanakkor az ellátási lánc problémái továbbra is hatással lesznek az árnyomásra, nem csak gépjárműiparban, hanem az élelmiszer- és az energiaágazatban is. Valójában az Egyesült Királyságban múlt hétvégén kirobbant üzemanyagválság is azt mutatja, hogy pillanatnyilag milyen egyenlőtlen és instabil viszonyok uralkodnak még a fejlett országokban is.

Egyes országokat a stagfláció veszélye is fenyeget, bár ősszel várhatóan valamelyest mérséklődik majd az infláció a delta-variáns terjedése miatt.

Ami a többi központi bankot illeti, a Bank of Japan nem változtatott a politikáján múlt héten, még csak nem is utalt rá, hogy csökkentené az élénkítést. A Kínai Népbank viszont elkezdett rövid távú likviditásokat pumpálni a pénzügyi rendszerbe, amire a piacokat egész múlt héten aggasztó Evergrande Group körül kialakult problémák miatt kényszerült.

Visszatérve Japánra, Kuroda Haruhiko kormányzó azt mondta, hogy a központi bank továbbra is ragaszkodni fog az extrém laza monetáris politikájához, hogy fenntartható módon érjék el az inflációs célt. Ennek az az oka, hogy úgy gondolják, még ha fokozatosan emelkedik is az infláció 2023 végéig, akkor sem fogja elérni a 2%-os célt. Mindemellett az aktuális intézkedések továbbra is hatékonynak bizonyulnak a Covid19 legújabb hullámai ellenére.

Hasonlóképp az Európai Központi Bank sem csökkentené egyelőre az élénkítéseket, bár vannak akik szerint szükség lenne rá, ugyanis félő, hogy erősen megugrik az infláció. Az EKB elnöke, Christine Lagarde azonban a következőképp válaszolt: "Van pár olyan tényező, amely a jelenleg vártnál erősebb árnyomáshoz vezethet, de egyelőre nem sok jelét látjuk ennek a veszélynek."

Ennek megfelelően a JPMorgan közgazdászainak becslései szerint a fejlett országok központi bankjai jövőre további 1500 milliárd dollárt adnak hozzá a nettó eszközegyenlegükhöz, míg a kamatlábakat csak 11 bázisponttal emelik meg, így jövőre átlagosan elérik a 1,48%-ot. Továbbá abban is biztosak, hogy a globális kamatlábak aggregált növekedése alacsonyabb lesz, mint a korábbi válságciklusok során – ez azt jelenti, hogy a legtöbb központi bank majdnem ugyanezeken a szinteken fogja tartani a gazdasági élénkítést jövőre is.

Ugyanakkor sokan azzal is számolnak, hogy meg fog változni a központi bankok retorikája, ugyanis félő, hogy a korábban csak átmenetinek gondolt áremelkedés elkezd komoly problémákat okozni. A Fed felülvizsgálta az inflációs becsléseit és 4,2%-ra számít, míg a Bank of England úgy látja, hogy az infláció meg fogja haladni a 4%-ot. Németország is arra számít, hogy az előző évi áfacsökkentés miatt 4-5%-ra fog emelkedni az infláció. Következő évben azonban észrevehetően lecsökkenhet, mielőtt 2% fölé emelkedne.

Ami a makrostatisztikákat illeti, az európai jelentések alapján augusztusban felgyorsult a térség pénzmennyiségének növekedése, míg a magánszektorbeli hitelezés lelassult. A szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) 7,9%-ot nőtt éves tekintetben, enyhén többet a várt 7,8%-nál. Mindeközben a hitelezés 3,1%-kal emelkedett, miután az előző hónapban 3,4%-ig is felment.

Olaszországban a külkereskedelmi többlet 1,583 milliárd euróra csökkent augusztusban, ami jóval kevesebb, mint a tavalyi 3,581 milliárd euró. Az export éves tekintetben 15,7%-kal emelkedett, míg az import 39,9%-kal ugrott meg.

Az Egyesült Államokban a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedtek a tartós fogyasztási cikkek új megrendelései. Az előzetesen várt 0,6% helyett 1,8%-kal nőttek. Ennek az az oka, hogy 5,5%-kal megugrottak a szállítási felszerelések megrendelései.

Mindez nyomást helyez a kockázatos eszközökre, így sok múlik az 1,1715-ös és 1,1735-ös szinteken, ugyanis ha e fölé megy az ár, akkor az EUR/USD 1,1760-ra is felemelkedhet. Ha a medve kereskedőknek sikerül 1,1685-re lenyomni az árfolyamot, akkor az EUR/USD pár le fog esni 1,1660-ra és 1,1620-ra.